Farkaslaka Malomfalva Szentlélek Bogárfalva Kecset Kisfalud Pálfalva Firtosváralja Szencsed











KecsetA mai református templom amely 1838-42 között épült a falu középső részén, egy kis dombon. Sokszögzáródású templom, két portikussal, lapos mennyezettel. Az északi fal mellett álló szószék koronája 1795-ből való, orgonája (6 regiszteres) 1871-es évszámú. Két fakarzata van. A fedett padok, a papiszék és a keleti karzat elején virágos, reneszánsz festés található.
  

A templomtól délre emelkedik a harangláb (fatorony) 1795-ben készült, amely Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléképületként szerepel.

. Az igen szép vonalú fatorony harangháza kettős tagolású. A harangláb érdekessége, hogy építésekor csak faszegeket használtak. Az első világháborúban elvitt nagy harang helyett 1924-ben Nagyszebenben újat öntöttek

Az északi fal mellett álló szószék koronája 1795-ból való, orgonája 1871-es évszámú. Adataink szerint a mai templom 1838—1842 között épült, Orbán Balázs úgy tudta, hogy „a két csermely közti dombot régi templom koronázta, melynek lebontott anyagával építék a mostani új templomot” (Orbán I. 106.).

A régi templomból néhány kőfaragványról tudunk. 1900 körül jegyezték fel, hogy: „A mostani templom építése alkalmával vettek ki a fundamentumból egy kőből faragott szenteltvíztartót, mely ma is megvan a papi telken.” (Menyhárt András: A kecseti ref. egyházközség története. Kézirat. EgyhLvt. XIV. 20.)
A szenteltvíztartó nem sokkal e feljegyzés után feltehetően a sepsiszentgyörgyi múzeumba került. A mai templom 1978-as renoválása alkalmával Nagy Levente lelkipásztor az épület belsejében levert vakolat alatt, a lábazati részben, a hajó déli falának nyugati és keleti sarkánál, valamint a szentély északi falában négy darab vályúzattal faragott kőtömböt vett észre, ezek láthatóan másodlagosan épültek be a padlószint fölötti falazatba. Ezek a faragványok nyilvánvalóan egy korábbi templom kövei lehetnek, középkori eredetük feltételezhető, de megnyugtatóan nem bizonyítható. A szenteltvíztartóról a korabeli presbiteri jegyzőkönyv mint „kő-edény”ről tesz említést, ez némi tájékoztatást nyújt alakjáról. A kb. 25X40 cm felületű, ma már ismét bevakolt profilos kövek eredeti rendeltetése ismeretlen. Nyitott kérdés marad: mikor épülhetett a mait megelőző templom, illetve milyen korból való épülethez tartoztak az előbbi faragványok.


Adataink a XVII. század második felében említik először a kecseti templomot, viszont a falu neve két évszázaddal azelőtt személynevekben már felbukkan. 1385-ben Andreas de Ketsed (Orbán I. 106.), Ladislaus de Kechet 1460-ból (SzOkl VIII. 93.), Johannes de Kecheth 1465-ből (Teleki Okl. II. 87.) lehettek az erdélyi négy Kecset vagy Kecsed bármelyikéből, de az már valószínű, hogy az 1497-ben udvarhelyszéki birtokügyben szereplő Petrus de Kechet (SzOkl VIII. 177.) ebből a faluból való. Az 1566. évi összeírásban „Kecseth” faluból négy lófő szerepel, közöttük Kechetij Gáspár (SzOkl II. 202.); a szabad porták 1567. évi összeírásában Kechijet 15, Kwsffalwd 2 kapuval szerepel (SzOkl II. 220.).


Az 1660—1690 közötti időből kelt első egyházi leltár a javak összeírásakor említi a templomot: „Vagjon az Templumhoz 2 Abrosz. [...] Miklós Gergely hagyott egy földet Templum számára.” (Liber Eccl. Udv. 1644. 147, 148.) A templom ülőhelyeit az 1782. január 27-i vizitáció rendezi. „Minthogy a Templombeli székek szorosak, a miatt kiváltképpen Ur Vacsora osztásnak idején edgyütt ülvén a Leányok az Asszonyokkal, igen nagy tolongás szokott lenni, a mellyel az Ekkla igen nagyon botránkozik.” (ProtVizit 1780.)


Bizonyos tehát, hogy a falunak a jelenlegi előtt már volt temploma. Annak helyén és anyagának felhasználásával alakult ki a mai. Az 1978. évi renováláskor a portikusok újraépítése során az egyik portikus alapozó kövei között egy 1836-os évszámú követ találtak; ezt a templom falába szembetűnően helyezték el.


A templom mellett dél felől álló fatorony ereszgerendáján vésett felirat olvasható: EZ FA TORNYOT ÉPITÖTTE CSIKFALVI CSOK JÁNOS A LÉCZEZÉSIG EGY SZEME S EGY KEZE LÉVÉN. A PLÉHEZÉST, ZSINDELYEZÉST, DECKÁZÁST TARCSAFALVI SYLVESZTER GYÖRGY VÉGEZTE A KECSETI REFORMÁTUS ECCLEZIÁNAK BENCZÉDI GYÖRGY CURATOR, FELESÉGE BAKK ERZSÉBET, EGYHÁZFIAK: SZÁSZ GERGELY ÉS PÁL JÁNOS FORGOLÓDÁSOKBAN. IN ANNO 1795.